…hát, nem lesz hosszú, az már bizonyos. Azaz az értékelés nem: az év nagyon is hosszú volt, óriási változásokkal az életemben. Volt, amire számítottam (ilyen például a hazaköltözés Silver Springből) és volt olyan, amire álmomban sem.
Ami viszont megmaradt, az a varázslat. Az összetéveszthetetlen öregbogár-illat, amit akkor érzek, amikor lemegyek a garázsba és magamra csukom Nyúl úr ajtaját. Amikor kiszorulnak a gondok, a történések és megmarad a szerelem. Tiszta, önzetlen, értelmetlen érzés.
Fejben már a következő, 2016-os szezont tervezgetem. Az anyagi lehetőségek radikálisan megváltoztak, úgyhogy csak nagyon óvatosan gondolkodom, mit lehet, mit nem. Jövőre leszek 40, ezt, ha minden igaz, egy komolyabb túrával tudom majd megünnepelni – ha kenyéren és vízen élek az év közepéig. Szerintem megéri.
A másfél éves garázsos pihenőt műszakilag – az eddigi jelek szerint – kiváló állapotban vészelte át Nyúl úr. Kell rá egy műszaki vizsga és mehetünk is. Persze a fékeket és az üzemanyagrendszert ellenőrizni kell, de pöcc-röff indult ma is, jön, megy, megáll. Ami bajos, az a külseje, egészen pontosan a rákerült barna csöppek, melyeket az itthoni vegyszerekkel eltávolítani nem tudtam. Kéne egy full polír, de ez most egészen biztosan nem fér bele a költségvetésbe.
Szóval 2016 január elsején nyomok egy kövér reset gombot, felállunk a földről és nekiindulunk a következő negyvennek. Lesz kivel, lesz mivel: ott, a garázsban lapul az egyik főszereplő. Stay tuned.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.