Mivel Nyúl perpill enyhén kibelezve pihen Führer Zoliék műhelyében (végére járunk a csapágyzúgásnak, plusz olajcserék, gyújtásállítás), így a hétvége a garázs lomtalanításáé. Több hely, elégedettebb felhasználó.
S közben pont most csöngetett a motorospostás: megjött a törzskönyv és mellé bónuszként az éves kötelező csekkje. Ezt most kivételesen örömmel fizetem be... :)
Ez most egy kicsit más bejegyzés, amolyan vasárnap koraesti borongós. Van ugye Csikós Zsolt meg a mágikus Pontonja, aminek a kalandjait a kezdetektől fogva követem. Zsoltot tisztelem, jól és élvezetesen ír, s nagyon komolyan beledolgozta magát a Mercedes-front kacskaringós állásaiba, aknamezőibe. Van is miért: szerintem a Bogárban összesen nincs annyi alkatrész, mint a Ponton merga fűtés- és hűtésrendszerében.
Ami a lényeg: ma, a szokásos vasárnapi Belsőség-blogba két hónap után ismét posztot rakott ki Dezső épüléséről. A jó hír: már látszik az alagút vége, hamarosan(?) készen lesz. Az egy dolog, hogy az eredeti felvetés egy szerethető, közlekedhető, tisztességben megkopott veteránautóról szólt, amit nem kell félteni. Ehhez képest valóban egy gyönyörű, teljesen felújított szoborautó készül – minden elismerésem Csabi profi munkájához, valami elképesztő követni a történéseket.
Ami viszont elgondolkodtat: milyen áron? Csak két részlet a cikkből:
„Nálunk otthon egyre több a súrlódás a Ponton miatt, mert már tényleg fáj, hiszen az eredeti költségvetésnek pont a kétszeresénél tartunk, pláne, hogy a most következő, utolsó részlet kifizetéséhez céges kölcsönt vettem fel, a rokonság tartalékait ugyanis tisztára nyaltuk.”
Hogy Zsolt feleségének miből van az idegrendszere, arról a NASA-t vagy a CAGI-t kellene megkérdezni. Nem állítanék igazat, ha azt mondanám: nálunk egyszerű, pláne súrlódásmentes volt Nyúl úr fedezetének megteremtése. Pedig se gyerek, se „svejcifrank”, csak két, stabilnak hitt állásban a belét kidolgozó újságíró. Nincs panaszkodás, örülünk, hogy van és hogy bejelentett. Ezzel együtt nagyon komoly érvágás volt Nyúl becserkészése és elejtése és arra gondolni sem merek, mi lesz majd akkor, ha ez a jelenlegi és persze a jövőben is féltve őrzött leletállapot már nem lesz fenntartható és szét kell borítani a Bogarat. S ha már szét lesz kapva, akkor már csak a Dezső-féle színvonal jöhet szóba, kendácsolt Bogaram már volt.
A másik:
„Még súlyosabb a helyzet Csabinál, akinek időközben kijött a sérve, és sokszor már csak úgy tudja folytatni a munkát, hogy fél órát fekszik a földön, hogy kibírja a fájdalmat. De akkor se hagyja abba a munkát, akárhogy kérem, mindig megjegyzi – „voltam orvosnál, nincs még beutalóm műtétre, majd akkor abbahagyom, ha mennem kell”.”
Hát nem tudom, ez azért már talán túl van a józan észen. Minden tiszteletem és megbecsülésem, sőt, bámulatom mellett, mert tényleg elképesztő minőségű munkát végez. De ezzel együtt nem hiszem, hogy megéri.
Még úgy sem, hogy a Csikós-Csabi-Karesz trió egy darab történelmet (nem először, ha szabad a zöld Merci történetét is megemlíteni, aki nem könnyezi meg, annak nincsen szíve) ment meg, s Zsolt gyermekének a kezében is feltűnik már a szerszám... Viszont az is igaz, hogy az ilyen szent őrültek miatt történnek, történhetnek olyan csodák, mint Dezső újjászületése. Tudod, nagyon állat, csak ne nekem kelljen...
S a végére egy régebbi Csikós Zsolt-cikk éppen ebben a témában: Óvatosan az oldtimerrel! Nagyon érdemeselolvasni a kommenteket is.
Mivel szombaton ragyogó napsütéssel megjött végre e a tavasz, kiálltam a garázsból egy kis karbantartásra. Mondjuk sok mindent nem kellett csinálni: egy gyors olajszint-ellenőrzés viszont azt mutatta, hogy a maximum jelzés fölött vagy 4 milliméterrel húzódik az olajszint. Ez nem marad így sokáig, hiszen jövő héten olaj- és váltóolajcsere is vár Nyúl úrra – biztos, ami biztos.
Alaposabban körbenéztem az elejében is. Elölről a tűzfal felé haladva: hát, a pótkeréktartó zseb már beteg egy kicsinyt. Vastagon fedi az alváz- és üregvédő, az előző tulaj anno nem spórolt a Lobakonnal. Ez mondjuk az elejében számos helyen látható, a csomagtartó tetejének nyílásaiból patakként csordogáló feketeségről nem is beszélve.
A tulaj tényleg gondos ember volt: évtizedes korú rongyok voltak szinte minden kábel és cső alá rakva: így nem dörzsölődnek ki a fém alkatrészeken egy esetleges mozgás kötben. Így ni:
Igaz, a csomagtartót fedő karton sarka is pont egy ilyen rongyos alátételezésnél fáradt el. Ráadásul az eredeti karton sokkal keményebb, mint a javításra hazahozott fekete kartonlap, így nem tudom, mekkora esélye lesz a ragasztgatásnak. Mondjuk 12700-ért volt a bugparts.hu-n karton, azért az most egy kicsit fájna. Meg különben is, próbálom megtartani azt, ami volt. Persze felvetődhet kérdésként, ez vajon a hányadik karton ott elől 1967. november 3-a óta?
A pótkerék kuka: tele van a töredezett gumikból kiálló fémszálakkal, kemény, mint a kő maga a gumi anyaga is. Sebaj, megoldom, van néhány mérethelyes gumiköpeny a garázsban.
Egyelőre nem bontottam le a műszerfal elé eső végének kartonborítását (két csavar rögzíti), majd itt kellene megoldani okosan az ablakmosó tartály bejövő gumicsövének rögzítését. Mint kiderült, ez hajlamos működés közben ledobni magát, így vagy egy műanyag gyorskötözővel erősítem meg majd a csatlakozást, vagy a javasolt, visszahajtós technikával oldom meg a feladatot. Igaz, egyelőre a már ismert okok miatt nem működik az ablakmosás, de azért a büszkeség miatt illik megcsinálnom.
S ha már alkatrészcsere: az SZMB-topikban feltett kérdésemre (mennyi is lehet a nyelestengely-csapágy ára?) az a javaslat érkezett, hogy ne cicizzek, vegyek 20 ezerér’ egy használt rövidváltót és kész. Ha nem jó, eladom és veszek még egyet, ha nem jó, stb. Nem tudom, bár a fórumtársak nálam sokkal tapasztaltabbak bogarazás területén, de azt hiszem, én inkább mégiscsak maradnék a javításnál. Igaz, ez a jelenlegi állás szerint úgy 28 ezer forintnyi munkadíjba és a csapágy árába kerül (feltéve persze, hogy itt a hiba), de a váltóm eddig tökéletesen működik és nem nagyon látom értelmét nem ismert állapotú váltók cserélgetésének. Meg hát ugye a megőrzés szándéka, ha és amennyiben nem volt még váltócsere 1967 óta, ezt sem lehet tudni.
A szerelés miatt egyelőre ugrott a teljes, professzionális belső kárpittisztíttatás ötlete a Rajzásra: marad a költséghatékonyabb saját erős megoldás. Ezt még körbejárom, milyen vegyszer és módszer nem bántja a tetőkárpitot és a piros belső részeket, mármint a porszívón kívül. Azért most egy alapos külső-belső ablaktisztítás belefért, apropó, a gumikat se felejtsem el leápolni.
Azaz talán majd lehet: az előző tulaj fia már célkeresztben, cím, munkahely pipa, innen már csak egy lépés az üzenet küldése és így a kapcsolatfelvétel. Állítólag az úr megígérte, hogy megkeresi azokat a papírokat, amik „valahol itt vannak”: akkora szerencsén nem lehet, hogy meglesz az eredeti füzetcsomag... :) Mindenesetre kíváncsi lennék Nyúl úr előéletére, sztorikra, eseményekre – feltéve persze, ha a doktor úrnak erre lesz ideje és kedve.
Ma vettem két A4-es méretnyi fekete kartont, ami éppen a legvastagabb volt az írószerboltban. Kicsit beteg a csomagtartó karton (szemben állva) jobb felső sarka. A leszakadt részt gondos kezek 10-12 fekete szigszalag-darabbal rögzítették vissza. A tervek szerint hétvégén megragasztom a hátoldalán átlapolva a fekete kartonnal, s megpróbálom elsimítani a szakadás helyét. Meg ha már úgyis kipakolom az elejét, akkor megnézem, hátha ott lapul valahol a hiányzó ablakmosó szelep, s ki is takarítok.
Majd' elfelejtettem, ma tankoltam is, 100+ oktános hiperszuperextranitro benzint a kagylóséknál, plusz a szükséges Wynn's-féle ólompótló adalék. Meglátjuk, a rángatással mi lesz.
Nnna, megjött a szülinapi ajándékom, egy csinos Zertifikat Wolfsburgból, hogyaszondja:
Stimmel a szín, a belső kárpit, a forgalimabn lévő első üzemben helyezés időpontja, az alváz- és a motorszám. Mi kell még az Élettől?
Például a kísérőlevél:
...amelyben közlik, hogy az általam megadott és persze a forgalmiban lévő motorszám megegyezik azzal a motorszámmal, ami jelenleg is megtalálható Nyúl fenekében. Azaz sosem cserélték a motort, így az 1967-ben odaszerelt F-es motor maradt benne a mai napig. Ohyeah.
Ma annyira szép idő volt, hogy mivel úgyis autós napom van az esti rendszeres programom miatt, inkább Nyúllal jöttem és nem J.C.-vel, a családi német rombolóval. Vigyorogtam nagyon, másrészt meg jót röhögtem az éppen aktuális Toyota-reklámon: "Emelkedj ki TE is a tömegből..." Szerintem sikerült.
Más, képfeltöltés: a blog.hu hivatalos javaslata szerint hsználjak Firefox-ot, mert az alatt simán megy a képméretezés jobb egérgombbal. Nem megy. :P De legalább kiderült, hogy fapados megoldásként 599 pix szélesen jelennek meg helyesen a képek. XXI. század, azaz.
UPDATE#: akkor is kilóg jobbra. Kapjákábe.
Mint írtam már, kicsit hiányosnak tűnik az ablakmosó rendszerem. Megoldás a bugparts.hu oldaláról, a címben emlegetett vételárért. Azért ez egy kicsit erős, legalábbis nekem. Besztof megjegyzés az SZMB fórumról: "Ez a cikkszáma?"
Vagy egy lomtalanításnál találtam az utcán, vagy nagymamám padlásáról van. A legenda szerint apán nagynénjének volt egy fehér Bogara, szóval a családi szál sem lehetetlen.
Caola, 23 forint 10 fillér.
…a ma délelőttre tervezett „fehér hóban pózol a szürke Nyúl”-féle fényképezési elképzeléseimről.
Sebaj, legalább vannak előrelépések. Például apám hozott két flakon ólompótló adalékot, Wynn’s-félét, állítólag az a legjobb. Éppen azon gondolkodtam tegnap este, hogy hátha csak a minimumon lévő benzinmennyiség+öreg benzin kombó miatt hagyogat kifele a gyújtás. Vagy nem, ha tankolás után sem múlik el, akkor egy újabb tétel a Führer Zoli-féle teendők listáján. Úgyis lesz olajcsere, váltóolaj-csere, nyelestengely-csapágy csere (ami szerintem nem csak kicsit búg). Lehet, beugrik egy garnitúra jó minőségű gyertya is, plusz egy gyújtáselosztó, ha ott a bibi. De ez majd március, a fizetés után.
Tegnap megvolt a töredelmes bevallás Anitának: Nyúl a garázsban. Átadtam Kisnyulat is, keresztanyai kabalaállatnak. A havazás sajnos áthúzta a romantikusnak szánt elképzelésemet, mely szerint az éjszakai műszak végén azzal megyek érte, mert nyári gumikkal ebben a hóban a hegytetőről én el nem indulok. Mindegy, amit lehetett, kihoztam a szituációból... :)
Apámtól kaptam egy facér, bontatlan, 2016-ig jó elsősegély-ládát, lévén, az eredeti Merkurostól nem biztos, hogy boldog lett volna a közeg.
Kiderült az ablakmosós ármány is az SZMB-mozgalom segítségével: egy olyan közdarab hiányzik, ami tartalmazza a nyomásellenőrző szelepet is. Ilyet még szerezni kell valahonnan, jobban örülnék egy használt, de működőképes darabnak, mintsem egy újjal rongáljam az antik képet.
Ennyire is csak én lehetek béna: nem tudom saját kútfőből összerakni az ablakmosó rendszert, pedig nem egy komplikált valami, lássuk meg.
Elméletileg a tartály a pótkerékből kapja a légnyomást, amivel a víz elnyomódik az ablakig. Nomármost - ahogyan este a garázsban észleltem - a tartály-pótkerék közötti gumicső szabad vége és a pótkerék szelepe is autószelepben végződik. Esetleg egy közdarab nincs meg?
GO TO SZMB topik, hátha nem röhögnek ki nagyon... :))))
