Nyúl négy keréken

Ahelyett, hogy a határidős-fizetős melómmal foglalkoznék, már megenn itt cseszem el a napomat. Mindegy, már kifizettem, most már csak a felvett kölcsön visszafizetésre kell koncentrálni... ;)

Megvolt az első tátott szájú kisgyerek-magyarázó apuka kombó a helyi Lidl parkolójában (a roszkenyerük a kedvencem), a papa értett valamelyest a Bogarakhoz is. Gyors haverkodás, vigyorgó tökmag, "énisakajokilyet", mi kell még?

Működik a fék rendesen, satuztam egy egészségeset a Dózsa Györgyön: fekete, sötétített tajtparaszt G Merci terepjáró, index nélkül, padlógázzal, ahogy kell. Emlegettem anyukáját, pejoratív értelemben. 

Az automata képméretezés nem működik, csodálkoztam volna, ha éppen ez a blogmotor hibátlan. Nem az, a képek jobb oldala lemarad, sufnimegoldás: rákattint, új lapon megnyit.

Nyúl a melóhely parkolójában fogadta a hódolók seregét ma délután. 

15.15 perc, Külső-Mester utca. Nyúlra eddig Boci, a telep négylábú zártláncú videorendszere felügyelt.

Hungária körút, hülyegyerek örül az új Bogarának.

Vannak még finomítanivalók, a nyelestengely csapágya tényleg zúg - ahogyan azt előre jelezték is még az üzletkötés előtt. A napsütéses havazásban teszteltem az ablaktörlőt - pipa. Kicsit rángat gyorsításnál, ezt is megoldjuk majd.

Vezetés közben állandó vigyor, illetve az ülés gyakorlatilag nem létező oldaltartásának konstatálása. Nem egy kanyarharcos, nah, viszont állati kényelmes. Az egész utastérnek van egy illata, olyan öregedő, molyrágta lódenkabát-féle. Mint egy 20 éve nem szellőztetett kamráé, ismeritek, amolyan antikság-illat. Még gondolkodom, hogy az eredeti terveknek megfelelően teljes kárpittisztítás legyen, vagy maradjon az illat, hiszen a kettő együtt nem fog menni.

Ma végre (alig egy hetes késéssel) elmentem Kisnyúlért, aki konkrétan egy plüss csincsilla. Ezt majd Nyúl keresztanyja, Anita kapja meg, ha végre hazagurulok a Bogárral. 

Ja és ma délután telefonáltam rá a Flattinis srácokra. Eredetvizsga pipa, csütörtökre minden készen lesz. Délután érte megyek, majd orosztanfolyam és aztán éjjel már Nyúllal megyek az ügyeletet befejező Anitáért, Kisnyúllal a jobb egyben (aki addig kosnpiratív módon a nadrágosszekrényben lapul). Szörprájz, szörprájz. 

Ez annak a keréktárcsadísznek a jelzése, ami a négy keréken hiánytalanul megtalálható. Véletlenül akadtam bele egy CD-n egy (talán holland nyelvű?) kiegészítő katalógusban. Igen rossz felbontású scannelt képekből bogarásztam ki a  régi, de minden bitjében aranyat érő, asszen nég NGA által készített "VW Bogár - Legenda születik"  CD-n. 

Update: Yesssss, megvan angolul és rendes felbontásban is, ímhol (az alsó).

Budapest - Wolfsburg, Dieselstraße 35 durván 970 kilométer. Két kényelmes nap oda, kettő vissza. Csak úgy eszembe jutott.

Egészen megnyugtató, amikor valami olyat írok és publikálok, amit jó eséllyel úgysem fog senki olvasni. Újságíróként sok papíros és online médiába adok le cikkeket, kezelek Facebook-oldalt, ahol ugye ott a teljesítménykényszer. Na de itt?!?!?! Mondom én, hogy a Bogarazás nyugtató hatású, bár ezzel Anita nem biztos, hogy egyet értene... :)

 Eszembe jutott, hogy megírjam, miért is különleges Nyúl. Ebben a bogarhatu.hu legénysége, pontosabban feczso gyűjtötte össze egy rövid listába:

Krómozott km óra keret
Krómcsík a műszerfalon
Benzinszintjelző az órában
Hátsó ablak mögött nincs szellőző, se a helye
A könyöklő még a régi fajtára hasonlít és krómcsíkos
A km-órában a számok
kívülről nyitható tanksapka

További fontos különbségek, úgyismint finomságok itt olvashatóak, nagyjából középtájt.

 Azt még tudni kell, hogy (mint ahogyan ez a weblap gondosan végigveszi ) 1967-ben volt egy erős váltás, ezért beszélünk pre 67-es és after 67-es Bogarakról. Gyakran ez pre és after kifejezésként is szerepel fórumokon, beszélgetésekben – advanced level. Ráadásul a típushoz fűződő Volkswagenes szokás szerint a modellév-váltás augusztusra esett, így 1967. augusztustól már az 1968-as modellévről beszélünk – ide tartozik elméletileg Nyúl is. Nos, ez volt az az év, ami (mint a busz esetében az alsó indexes, de már nagy hátsólámpás, négyszögletes tanksapkás T2a/b hibridmodellek), amikor az elkészült Bogarak átmeneti kialakítást kaptak 12 hónapig. Ráadásul, mint számomra csak a vásárlás közben derült ki, állítólag a csincsilla szürke színt csak az 1968-70-es modellévekben használták Bogarakra, így Nyúl kétszeresen is különleges. Annyi biztos, hogy eléggé kevés (legalábbis a többi színhez képest) ilyen szürke gépet dob ki a Google keresésre, legyen szó Beetle, Käfer vagy éppen Kever szavakról. Jut’ eszembe, tegnap orosztanulás közben gondolkodtam el azon, hogy oroszul miképp becézik? Meglepetés: Жук, azaz Zsuk, bogár.

 A hátsó ablakon a Lobakon matrica egyelőre rejtély számomra: volt, aki a Dinitrol alvázvédővel hozta párhuzamba. Én egyelőre – egy gyors netes turkálás után – csak egy kecskeméti szervizt találtam ezen a néven. Lehet, felhívom őket, honnan a név sé akkor lesz majd magyarázat. 

Napsugarast!

Ez a blog Nyúlról, a frissen beszerzett (mert a forgalmi és a törzskönyv már nálam van) 1967. 2. félévi, azaz már az átmeneti 1968-as modellévhez tatozó 1300-as Bogárról fog szólni. Meg persze a közös élményekről, szívásokról, kirándulásokról, szívásról, jóban-rosszban, satöbbi. 

Ő Nyúl, legalábbis a feneke, rettenetes fényviszonyok közepette, egy telefonnal lekapva:

Nagyjából így láttam meg először, a külső Mester utca egyik szerelőcsarnokában, a Flattini Manufaktúránál. Az amúgy Mercedes-specialista csapathoz esett be a történet szerint egy gazdás, doktorbácsis, garázsban tartott Bogár (az előző tulaj neve, címe, telefonszáma nálam, megkeresem őket, hátha megvan még a "szürke" forgalmi és/vagy a kezelési utasításos, gyári dokumentumcsomag). A gép az öreg tulaj elhunytát követően hat évet töltött a garázsban, majd - gyanítom, helyhiány miatt - hozzájuk került. Elosztófedél és a karburátor membránjának cseréje után már lehetett is vele menni, s a hirdetés is felkerült a netre. 14 óra valamikor, erre még emlékszem, majd másnap reggel már mentem is megnézni. Délután alku, egymás kezébe csapás, majd a részletek megbeszélése következett. Nyúl nevét Anitától, a feleségemtől kapta. A kocsi színkódja L70F Chninchilla Grey. A csincsilla márpedig nyúl, így választhattam: Nyuszi vagy Nyúl. Az elsőért gyilkoltam volna, így maradt a második. Nyúl Nyúl lett. Most várja az átíratási folyamatot, a műszaki vizsgára felkészítést, majd a vizsgát és a tervek szerint 21-én jön haza - garázsba persze.

Tegnap már megrendeltem hozzá neten a Zertifikat-ot: jó anyám is örült, hogy értelmes ajándékot kértem kissé távolabbi születésnapomra. Kíváncsi vagyok, mit írnak majd róla...