Gyönyörűen ragyogott reggel a nap, s kellőképpen hideg is volt, így minden készen állt egy régen tervezett tesztvezetéshez. Nevezetesen: van-e fűtés Nyúl úrban? A kérdést gyorsan megválaszolva: van bizony.
A mai tesztvezetésnek volt három másik oka is. Egyrészt már két hete nem mozgott a Bogár és úgy gondoltam, nem árt megmozgatni az öreg vasat. Másrészt be kellett szállítani két nagy kartondobozt a munkahelyemre, tisztasági festés miatt szükséges összepakoláshoz. Ugyanonnan pedig haza kellett hoznom az öltönyömet, melyben vidám felkonfokat mondok néha a kamerába: nem, nem adok linket a felvételekhez, akit érdekel keresse meg. :) Harmadrészt pedig tegnap megpróbáltam BKV-zni a melóhelyemre: nettó két óra volt, köszönhetően a Bécsi úti végállomástól a Honvéd Kórházig lépésben araszolgató 1V pótlóbusznak.
Úgyhogy ma reggel beültem Nyúl úr patinásan illatos belsejébe és a Szentendrei út – Megyeri-híd – Váci út – Dózsa György út útvonalon berobogtam a szerkesztőségbe. Végig kellemes forgalom, csak az Árpád-híd pesti hídfőjénél lévő felüljáró utáni lámpánál sűrűsödtünk be 5 percre. Szinte végi a maximális megengedett sebességgel tudtam autózni. Időben ugyanannyi volt, mint egy szokványos, az Árpád-hídon át történő beautózás, kilométerben hattal több, de ez kit zavar?
Indulás előtt tanulmányoztam a netről letöltött, angol nyelvű gépkönyvet: tekerők, kallantyúk. Mit hová, mikor mi történik. A dolgot nehezítette, hogy az előző Bogaram, Csevesznye, szétrohadt küszöbének köszönhetően minimális fűtési potenciállal rendelkezet. Soha nem felejtem el azt a mélytéli Budapest-Szeged retúrt, az öltönyhöz illő, vékony bőrcipővel. Brrrrr. Ja és meg is bírságoltak tiltott helyen parkolásért, nem volt meg az 5 méter a saroktól számítva. Remek konferencia volt amúgy...
Szóval sok tapasztalatom nem volt, mit kell(ene) éreznem, ha működik a fűtés. Már az indulás után derült ki az extra nehezítés: az ablakon besütő napocska pillanatok alatt kellemes meleget teremtett az utastérben. Sebaj. A Megyeri-hídon kiálltam gyorsan a leállós sávba, mert a telefonom leesett az anyósülésről az ülés alá és hát féltettem egy csöppet. Meg így fényképezni is nehéz lett volna. Aztán a jól belátható, biztonságos hídon jöttek a tesztek. Meleg elöl, meleg hátul, a két szellőző is működik. Minden patent. Nem mondom, nem trópusi hurrikán jön elöl, de érezhetően mindenhol működik minden. Újabb kövér pirospont a 46 éves öreg tepsifülesnek...
A Váci úton fotóztam egy szép, fekete vasat, Pásztor Classic-os rendszámtáblával. Ő is nézett engem, én is őt, kölcsönös elismerés. Pedig szerintem neki hengerenként volt minimum kétszer akkora teljesítménye, mint Nyúl úrnak fénykorában. :)
Majd’ elfelejtettem az extra indokot a tesztvezetéshez: Bogarazni jó. Pedig ez a lényeg, azt hiszem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.