Nem akarom kiszámolni, hogy mióta tart a váltómizériám: csúnya szavak lennének kimondva a végén, s én békés természet vagyok. Igen, Nyúl úr még nálam van, igen, még mindig váltó és motor nélkül áll Führer Zoliék udvarán. ma reggeltől viszont már így: 
Mint mindennek, ennek a változásnak is megvannak a maga tanulságai. Először is a saját hanyagságomat lehet megemlíteni. Az egész UV-szűrős, vízálló, légáteresztó ponyva kevesebb mint 5 ezer forintba került. Sokkal hamarabb meg kellett volna vennem és ki kellett volna vinnem a műhelybe. Mondjuk az lett volna a legjobb megoldás, ha már ezzel együtt érkezek oda – március elején. Nos, azóta állt kinn Nyúl az udvaron. Lehetett volna annyi eszem, hogy ezt a ponyvázást sokkal, de sokkal hamarabb megteszem.
Sajnos nem volt és ennek nem pénzügyi okai voltak szerintem, sokkal inkább lélektani.
Az első motívum a tagadásé volt. Nem lehet, hogy olyan sokáig marad ott az autó, hogy külön védeni kéne. Két hét, s már jöhet is haza. Igen ám, de a két hétből két hónap lett, aztán még több i. Először hetente, majd kéthetente telefon, néha látogatás is. Várakozás a munka elkezdésére, majd amikor megindul, egyre-másra derülnek ki az újabb javítandó dolgok. Ami teljesen természetes is egy 1967-ben gyártott autónál, melyet jó eséllyel most szedtünk szét először ennyire. Ez sem lenne baj önmagában, csak az alkatrészek megrendelésével is megy az idő, főleg, ha problémás esetek is akadnak. A hetek meg csak telnek, az autó ázik, napozik.
Aztán amikor szép lassan kiderül, hogy igenis lehet, akkor tudat alatt elkezdtem hárítani, minél kevesebbet foglalkozni az üggyel. Senkinek nem hiányzik saját sebeinek sóval dörgölése minden nap. Így persze – mint ahogyan már meséltem – két hét lesz a heti kérdezősködésből, mások érdeklődésére kicsit szomorkásan válaszolva.
Persze a másik oldal, nevezetesen a szolgáltatást nyújtó műhely is hozzájárult a helyzet kialakulásához, de ezt majd személyesen beszéljük át. Egyrészt nem tartom korrektnek a weben keresztül üzengetést, másrészt egy 10+ éves, eddig számomra tökéletes, nekem sokat segítő ügyfél-műhely kapcsolatot nem lehet elfelejteni, bármennyire is ezt javasolják többen is. Egy üveg vörösbor és két, egymást, a másik bajait, véleményét is komolyan vevő pasas fog majd egy szobába kerülni. Valamikor.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.